2015. április 4., szombat

Kritika #1- Dirty

Sziasztok!
Itt az első kritika, amit megírtam. Amatőr/kezdő vagyok még ezen a téren! Kedves Petra blogja!
                                

http://piszkos-zaynfanfiction.blogspot.hu/

Külső: A fejléced, nagyon jó. Tetszik, hogy a főszereplő lány van kiemelve és a cím. Talán még Zayn-t is odaraktam volna. A háttér az úgy jó ahogy van mert passzol a fejléchez. Chat, archívum, stílus. Perfect.
10/9,5
Történet: Wow, hát a prológus az már valami eszméletlen volt. Tetszik a karakternek ez a "leszarom stílusa". Eszméletlenül jól fogalmazol. A metafórák és a kifejtett élettel teli mondatok pedig mégjobbá teszik. A történet egyedi és igen frappáns ötlet. Pár helyen láttam, hogy a múlt idő keveredik a jelennel de nem nagyon lehet észrevenni, így is jó. Tetszik, hogy rögtön beiindul a sztori és a karakterek egyedi stílusa még fokozza ezt a pikáns dolgot. Iszonyat jó, hogy felfokozódik az érzés és az ember így kijelenti, hogy még-még. Nekem elnyerte a tetszésemet és csak így tovább ;) Remek egy blogod lesz. Sok sikert hozzá. És követni fogom a részeket!!
10/10

Összesen:19,5


   

2015. január 25., vasárnap

Hittem neked, de átvertél... (Zayn +18)

Sziasztok!
Ezt a történetet Király Jennifer kapja :)) Remélem tetszik :) Bocsi ha rövid lett :) Ez ilyen vegyes lett ha nem baj :D Van benne 18 de nem sok és vannak benne érzelmes pillanatok :3 Ilyen sima+18 :o
                                                              xoxoWorldDream




Több éve élek vele együtt mégse láttam ilyennek. Szinte összevan törtve.
- Zayn mi baj kicsim?- kanapén ült és a kedvenc sorozatát nézte, de még ez se dobta őt fel. Valami nagyon rosszul esett neki amint látom. Kérdésemre nem válaszolt ezért már tényleg kezdtem aggódni.
- Hallod mibajod van? Lécci Zayn szólalj meg mert megőrülök!- kinyomta a TV-t majd felállt.
- Tudod te azt jól mibajom van! És nem értelek. Annyi mindent megtettem neked, erre te ezt tetted...- egy árva könnycsepp gördült le arcán és landolt a szőnyegen.
- M-mégis miről beszélsz? Mi tettem?- suttogtam. Nem fogtam fel mégis mivel vádol engem.
- Csak gondolkozz el! Vagy várj egy kicsit segítek! Alex!- majd dühösen fellökött és felviharzott a szobába. A padlón ültem és felelevenítettem az emlékeim. Alex...Alex..Alex. A bár! Találkoztam a bárban egy Alex nevű gyerekkel. De annyit ittunk, hogy az est további része kiesett. Uramisten, megcsaltam Zaynt? Szinte pofán csapott a felismerés, hogy mégis megtörtént. Igaza volt és jogosan dühös rám. Azon kaptam magam, hogy kapkodom a levegőt és ki akar szakadni a tüdőm a helyéről. Mardosott belűlröl a bűntudat. Dobogást hallottam a lépcső felől majd bőrkabátban elrohant mellettem. Elkezdte felvenni cipőjét. Nem engedhetem el.
- H-hova mész?- remegett hangom. Mégis miért? Miért én sírok?? Sose értettem magam...
- Közöd? Felőlem ha akarod haza se jövök! Hívd át Alexkédet aztán hancúrozzatok! Igazáből szarok rá! De ha átbasz egy dolgot jegyezz meg! Akkor ne gyere hozzám sírni.- majd az ajtót bevágva elment. Még hallottam a motor feltörő majd egyre távolodó hangját. Eddig bent tartott levegőmet kiengedtem ezzel együtt pedig könnyeimnek is utat engedtem. Folyamatosan szavai játszódtak le a fejemben. Ezek pedig elkezdtek emlékképekkel keveredni. Minden pillanatom vele és minden olyan perc amit szinte élveztem. Erre beugrottak a bulis képek is. Undorodtam magamtól. Berohantam a fürdőszobába és egy éles tárgyat kezdtem keresni. Hah még szép, hogy fent tartjuk őket. Kivánszorogtam inkább a konyhába, hogy igyak egy pohár vizet. Talán a hideg megnyugtat. Leszedtem egy poharat a polcról, majd feltöltöttem hidegvízzel. Mikor számhoz emeltem eszembe jutott Zayn édes csókja. Egész testem remegett és újra sírásban kötöttem ki. A pohár kicsúszott a kezemből majd a padlóra esett. Lecsúsztam a pult mentén és sírógörcsöt kaptam. Könnyeim megállhatatlanul folytak arcomon, fejem lüktetett, mellkasom pedig ki akart szakadni helyéről. A pohár egy nagyobb szilánkját megfogtam majd mélyen bőrömbe vájtam. Felsikítottam a fájdalomtól, de megérdemeltem azok után amit vele tettem. Percekkel később kezeim vérben úsztak a padlóval együtt. A mosogató szélét megfogtam és felsegítettem magam. Víz alatt kezdtem kimosni a sebeim majd a kanapéhoz sétáltam. A szélén levő hosszujjum felvettem ezzel takarva vágásaim.
- Kip-kop ki kopog??- nevetés rázott fel. Hátrapillantottam és Zayn állt az ajtóban kopogó pózbán másik kezében egy whiskys üveg.
- Mit csináltál te?- rohanok oda majd a piás üveget megnéztem. Üres volt az egész.
- Csak jöttelek megleckéztetni! Ejnye-bejnye!- hátrálni kezdtem ahogy felfedeztem benne a full részeg énjét. Ilyenkor a közelébe se merek menni, nem hogy még beszéljek vele. Felémhajította az üveget én pedig kitértem előle. Nagy csattanással tört szét a falon.
- Uhf hát ezt elvétettem.- dölöngélt jobbra-balra röhögve azon, hogy majdnem kinyírt azzal a szarral ha eltalál.
- Várj segítek! Gyere menj fel aludni és majd meglátjuk mi lesz holnap!- megfogtam vállát de ő egy laza mozdulattal megragadta a kezem és inkább a falnak nyomott. Alkoholos lehelete arcomat csiklandozta.
- Nekem más tervem van és garantálom kislány, hogy nemfogsz jól kijönni belőle!- nekem nyomta csípőjét erőteljesen mire fájdalmasan felnyögtem. Ő csak kuncogott a tettemre. Megragadta csuklóm mire én sokkot kaptam. A vágásaim. Tisztán éreztem amint ujjai belefúrodnak bőrömbe.
- Engedj el!!!- rángatoztam. Fújtatott egyet majd megfogott és vállára dobot. Ütöttem őt ahol értem, mire ő beleharapott fenekembe. Fent a szobájába vitt majd nem finoman az ágyra dobott. Felém mászott és nyakamat kezdte támadni. Olyan erősen szívta amennyire csak tudta. Próbáltam kiszabadulni alóla, de kezeimet leszorította lábaimra pedig ráült.
- Ki vagy nekem szolgáltatva bébi! És ha nemgond szeretnék rögtön a lényegre térni!- ezzel e lendulettel elkezdte leszedni rólam a ruhákat. Minden egyes darab után csipőjét hozzám lökte. Túl durva volt az eddigi együtlétünkhöz képest. De megértettem kitombolja magát amiatt amit tettem vele.
- Mit szólnál hozzá ha én nem vetkőznék le, hanem csak te lennél jól megdöngetve?- mély hangjával duruzsolt fülembe. Kigombolta nadrágját és boxerét lehúzta de csak addig, hogy lüktető farka kilátszon. Rángatózni kezdtem újra, hogy kiszabadítsam magam karmai közül.
- Ne mozogj!- morogta majd egy kemény döféssel bennem is volt eljes hossza. Felordítottam fájdalmamba. Rég szeretkeztünk és ez így hosszú idő után fáj. Patakokban kezdtek folyni könnyeim. Meg se várta, hogy megszokjam méretét gyors tempóval kezdett tolni, minden egyes lökésnél pedig érintette G-pontom. Durvasága lévén mégis élveztem és ennek hangot is adtam.
- Élvezed ahogy megbaszlak?? Jobb vagyok mint Alex? Hmm?- még gyorsabb tempóra kapcsolt ezzel szinte beledöngölve az ágyba. Erősen markoltam a lepedőt míg ő élvezetesen nyögött. Tetszett neki és nem szóltam.
- Ne mozogj!!! Hányszor mondjam el?- megragadta csípőmet és erősen markolta belevájt bőrömbe. Még több könnyemnek engedtem utat. Kívántam, hogy érjen véget, ami perceken belül bekövetkezett. Egy hangos állatias nyögés mellett belém ürítette magát majd legördült mellém. Kábulatomban összehúztam magam parányi és álomba sírtam magam. Reggel üres volt mellettem az ágy. Remegve kiszálltam az ágyból, magamra kaptam a hálóingem és egy papucsot majd lementem. Rántotta csapta meg orromat. Mi folyik itt?
- Gyere segítek!- Zayn tűnt fel majd menyasszonyi pózba felemelt és kivitt a konyhába. Az asztal megvolt terítve. Csodálkozva néztem. Ezt nekem kellett volna csinálnom. Kezei közé fogta arcom és egy édes csókkal fogadott.
- Sajnálom, hogy ennyire kiborultam este és elmentem!- lehajtotta fejét bánatában.
- Én pedig sajnálom amit veled tettem! Téged szeretlek akkor csak a pia irányította a testemet és nem voltam józan- megfogtam kezeit és felhúztam egy puszira. Az ingem ujja lecsúszott és felfedte vágásam és a lila foltokat.
- E-ezek mik?- kérdezte simogatva az apró sebeket.
- Tegnap miután elmenték széttörtem egy poharat aztán vagdostam magam, a lila foltokat pedig te okoztad mikor este részegen hazajöttél és szépen fogalmazva megbasztál- suttogtam neki.
- Sajnálom Kincsem nem akartam! Istenem- szorosan magáho  húzott. Jó volt a karjaiban lenni ismét úgy mint régen és akkor lesz mégjobb ha megtudja a híremet. A legutóbbi hancurozásunk aminél éber volt megtette a csodát vagyis neki a meglepetést. Kisbabánk lesz. Felkuncogtam gondolatomra, hogy miképp fog reagálni.
- Min nevetsz?- simogatja arcom.
- Csak azon, hogy mit fogsz szólni ha megtudod, hogy kisbabánk lesz!- haraptam be szám szélét. Zayn felkapott majd megpörgetett a levegőbe és megcsókolt. Utána pedig felhúzta ingem és puszit nyomott hasamra.
- Nagyon szeretlek titeket!4

2015. január 23., péntek

Furcsa megoldás..(Harry 18+)

Sziasztok!
Ezt a történeten Katherine H. kapja :)) Remélem tetszik :33 Jó olvasást!! Ha valami rossz benne akkor lécci mond majd el :o
                                                                     xoxoWorldDream





Újra tisztes távolságból kezdtem bámulni Josh-t. Egész év eleje óta csak azt nézem, hogy mit csinál és mikor. Még azt is tudom, hogy a következő órája angol lesz. Legjobb barátom Harry, állandóan körülötte van, hiszen egy csapatban játszanak és jól kijönnek.
- Na már megint őt bámulod? Menj már oda és szólítsd meg! Nem lesz belőle semmi bajod, max öhmmm... leégsz?- Liliana szőke haját hátrafogta és bíztatott, eléggé kevés sikerrel.
- Kösz ez nagyon, de nagyon bátorító volt.- fancsali mosoly terül arcomra. Belegondolva ha mégis megtenném akkor vagy elutasít vagy lehet, de arra biztos kevés esély van, hogy elfogadja. Milyen jó is lenne. Kézenfogva jönnék a suliba, elhívna randizni, az hónap és évfordulókon pedig romantikus éjszakákat töltünk el aztán pedig lesz egy nagy esküvő és a kisbabák. Felsóhajtottam gondolatom láttán, ahogy elképzeltem mindezt.
- Már megint ábrándozik?- süppedt be az asztal mellettem jelezve, hogy megérkezett Harry.
- Igen, megint!- feltette napszemüvegét és csöndben sütkérezett.
- Ennyire tetszik neked?- homlokát ráncolva csodálkozik. Én csak vörösen bólintok, mire ő csak bólogat és szomorúan (?) lehajtja a fejét. Nemtudom mi ütehett belé. Mióta elmondtam neki, hogy végre találtam valakit, akit eltudok képzelni magam mellett erre szomorú. Gondolom csak nem akarja vagy fél attól, hogy ha lesz valakim akkor elhanyagolom. De soha nem tenném. Lábával idegesen dobogott a padon és még én is hallotam ahogy agya kattog a sok gondolkodástól. Hirtelen felugrott és odaszáguldott Josh-hoz. Vállamat megvonva olvastam inkább tovább a tananyagot. Biztos csak megbeszéli vele a focis dolgokat.
Suli után hazaérve Harry-vel csak ledobtuk táskánkat és neki láttunk enni. Egy házban élünk miután megkaptam keresztapámtól a házukat. Egész ebéd idő alatt idegesnek tűnt. Nem mertem rákérdezni mégis mibaja van. Mikor végzett nem szólt semmit csak kipakolta a leckéjét és tanulni valóját, majd neki látott. Hát jóó akkor lesz egy beszélgetés mentes napom. Egy árva szót se szóltunk egymáshoz és ez így volt estig. Habár akkor se beszéltünk rengeteget.
- Szia. Aludj jól- majd egy puszit adott és elment. Nemérdekel, holnap az lesz az első dolgom, hogy meg kérdezem mégis mi a fészkes fene baja van. Felmentem a szobámba, bekuckoltam magam az ágyba majd elaludtam. Ám amit elterveztem a fejemben nem úgy történt. Reggel mikor felkeltem a ház üres volt. Harry sehol. Csüggedten kezdtem el készülődni majd elindultam a suliba. Életem legrosszabb és egyben legjobb napja elé néztem. Amint leparkoltam a kocsimmal a suli előtt, feltűnt, hogy csomóan felém néznek. Táskámat megfogtam és kiszálltam. Vállamra akasztva ballagtam a bejárat felé és mindenfelől súgást és fecsegést hallottam. Egy hangfoszlányt el is kaptam az egyik beszélgetésből.
- Szerinted mit fog neki mondani?- kérdezte az egyik.
- Szerintem páros lábbal rugja ki vagy megszégyeníti- kuncogott a másik. Még mindig nem értettem mi ez a nagy sürgés. Amint  a padunkhoz értem minden lesett. Josh állt mellette és barátnőmmel beszélgettek. Liliana észrevett és rögtön nagyra nyitott kezekkel kezdett integetni.
- Katherine! Téged keresnek!- sokkolva mentem oda, majd halványan a vendégünkre mosolyogtam, Lili pedig itthagyott. Ahogy körbe pillantottam mindneki minket bámult szinte. Mi folyik itt?
- Te tényleg szerelmes vagy belém?- nevetett fel. Kérdése pedig percekig újra és újra lejátszódott bennem.
- E-ezt honnan veszed?- zavartan tűrtem el egy tincsem fülem mögé. Lelkiekben már összetörtem, csak kívülről tartottam magam.
- Harry mondta, hogy minden szünetbe csak áradozol rólam és titokban lesel engem! Még azt is tudod, hogy mikor milyen óráim vannak.- nevet. A nevetése az ami egyre jobban és egyre apróbb darabokra zúz engem. Testem remegni kezdett, ahogy hallgattam tovább megjegyzéseit és ezekhez mind hozzátartozott az, hogy a körülöttünk lévők is vele nevettek és cifra, gúnyos megjegyzésekkel illettek.
- Szóval csakhogy tudd Kate vagy bárki is vagy te! Soha az életbe nem járnék veled!- majd lepacsizva társaival elmentek a tornaterem felé. Ahogy szétoszlott a nép megpillantottam Harry-t ahogy engem bámul. A düh ami bennem tombolt mérhetetlen lett. Küldtem felé egy gyilkos pillantást majd inkább gyors léptekkel a kocsimhoz száguldottam és hazamentem. Az ajtót feltépve ledobtam a táskám és a kanapéra dőltem. Eltört bennem valami. Minden amit iránta éreztem eltűnt. Elárult és ezt soha nem fogom elfelejteni. Zokogni kezdtem a párnába. Fájt belül, de nagyon. Hátbaszúrt de mégis érzem ahogy a szívem közepébe talált. Azt ajtó csöndesen kinyílt de még így is hallottam.
- Kathe figyelj én..- kezde a magyarázkodást. Nem voltam rá kíváncsi.
- Nem érdekel mit akarsz Harry! Tönkre vágtad az életem!!! Mást nem fogok hallani a suliban, hogy koppintottak. Miért tetted mond miért tetted ezt velem?? Azt hittem megbízhatok benned!! Feltudod fogni mégis mit tettél??? Szerintem nem! Gyűlöllek Harry. Teljes szívemből gyűlöllek. És most takardj ki a házból Azt is leszarom, hogy itt laksz baszki. Hord el innen a cuccaidat bazdmeg aztán húzzál a picsába és ne gyere vissza!- sírva ordítottam vele. A szavaim felét nem is fogtam fel szinte. Csak vágtam hozzá mindent és így csillapítottam magam.
- Csak hallgass meg kérlek!- könyörgött. Nem érdekelt egy cseppet sem.
- Nem-nem Harry! Most pedig húzz el! Nem mondom többször!- nem mozdult a helyéről én pedig kezdtem egyre mérgesebb lenni.- AZT MONDTAM TAKARODJ INNEN H...- befejezni se tudtam mert ajkai lefogták az enyémet. Agyam rögtön tiltakozott, de testem az ellenkezőjét csinálta. Egy percre se engedett el úgy kezdett el tolni a kanapé felé. Alsó ajkaimat megnyalta én pedig engedtem neki a bejutást. Forró táncot jártak ezzel pedig melegség töltött el. Na itt történt az, hogy agyam a testemhez igazodott. Lassan levette rólam felsőmet ezért elszakadt tőlem.
- Harry f..!- újra megcsókolt, de közben alsó tájéka az enyémhez dörgölődött így egy sóhaj szaladt ki számon. Nyakamra tévedt ahol egy pontban elkezdte szívni. Pólójának alját huzogattam majd gyorsan felült és lekapta magáról. Nyakamról a mellkasomhoz vándorolt. Melltartóm alatt bedugta nyelvét. Kicsit megemelt majd kipattintotta és lehúzta karjaimról. Éhesen mérte végig felfedett testem. Körbe nyalta bimbómat  majd csípkedni és fujogatni kezdte. Annyira jó érzés volt, hogy nem bírtam ki. Halk nyögések törtek fel számból. Visszahajolt nyakamhoz majd végignyalt onnantól egészen a nadrágom széléig. Kicsatolta övemet és lehúzta nadrágomat fehérneműmmel együtt. Megfújta nemiszervem mire testem megrándult. Óvatosan belém vezette ujját mire hangosat nyögtem. Ismeretlen érzés volt.
- Olyan szűk vagy..- belém vezetett mégegyet. A kanapét markoltam idegességembe. Ki-be kezdte tolni őket. Soha nem voltam még fiúval ezért furcsa érzés volt. Harry tudta a dolgát és igen jól csinálta. Nyögéseimtől hangzott a nappali. Egyszercsak behalította ujjait bennem majd úgy hagyta. Lihegni kezdtem és csípőmet toltam felé, hoy folytassa mert élvezem. Nadrágjának gombjával bajlódott mire egyik kezemmel rásegítettem neki. Gyorsan letolta boxerjával együtt majd figyelme visszatért rám. 3-dik ujját is belém vezette mire hátam ívbe feszült. Kicsit gyorsabban kezdte pumpálni bennem őket. Behajlította őket megint mire bennem egy furcsa érzés lezajlott. Éreztem amint lábamon valami nedv folyik le. Harry nyelve kalandozott el arra felé és tisztára nyalt engem majd lehajolt a földre hajított nadrágjához és a hátsó zsebébe nyúl ahonnan előhúzott egy óvszeres zacskót. Feltépte szájával majd felgörgette farkára. Most vettem észre mégis mekkora neki. És miért nem hagyta, hogy én is élvezetet okozzak neki? Tudom, hogy tapasztalatlan vagyok benne, de azért magabiztosabbá tett volna. Bepozícionálta magát majd mélyen a szemembe nézett
- Ha fáj kérlek szólj és akkor leállok! Nem szeretnék fájdalmat okozni!- majd ezzel óvatosan egy kicsit belém hatolt. Égető érzés járta át a testem. Mintha millió kis tű szurkodott volna össze. Megmarkoltam a kezeit és úgy szorítottam, hogy szinte elfehéredtek ujjaim.
- Leálljak?- aggódó szemei rám találtak. Nemlegesen ráztam fejemet. Még beljebb tolta magát mire az eddiginél még kellemetlenebb érzés tört elő. Fokozatosan beljebb hatolt míg nem teljesen bennem volt. Szemeim fátyolosak lettek és egy csepp könny le is gördült arcomon.
- Nem csinálom!- megragadtam csípőjét ezzel bent tartva őt magamba.
- Bízz bennem kérlek! Elfog múlni!- bólintott mire nekem halvány mosolyt terült arcomra. Állt bennem és a fájdalom csökkenni kezdett. Lassan kezdte el tolni magát ezzel felvéve egy tempót. Az érzés még mindig fájt de ahogy egyre jobban mozgott és fokozta a tempót eltűnt. Helyét átvette a gyönyör és a kellemes melegség.
- Ah Harry most már jó!- nyögéseimtől alig lehetett hallani szavaimat. Szorítót érzés kezdett a hasamban keletkezni amit tudtára is adtam. Gyorsabban kezdett tolni én pedig hátát karmoltam.
- Harryyyyyy- majd egy nagyot nyögve elmentem. Nemsokkal ő is követett egy férfias nyögés kíséretében. Rámfeküdt és rendeztük légzésünket. Ezután óvatosan kihúzta magát belőlem az óvszert pedig levette és eldobta.
- Sajnálom, tényleg sajnálom! Nem akartam ezt tenni csak féltékeny lettem, hogy tetszik neked! Nem akarlak elveszíteni!- Hozzámbújva fejét nyakamhoz dugva mondogatta.
- Soha nem fogsz elveszíteni! Számomra mindig te leszel az első!!!!

2015. január 21., szerda

Nem voltam magam.. (Harry 18+)

Sziasztok!
Ezt a részt Zsanett Urbán kapja :)) Remélem tetszik :33 Jó olvasást! Nézd el nekem ha nem lett nagyon perverz :o
                                                                                         xoxoWorldDream





Elballagtam középiskolából is. Végre túl vagyok kettő fárasztó és egyben unalmas iskolán. A szalagavató a mai estén fog megtörténni. Nem vagyunk valami hatalmas osztály. Sokan kezdtünk, de kevesen végzünk. A teremben, szülők segítségével felvettük a nagyobbnál-nagyobb és fehérebbnél-fehérebb ruhákat. Csoportosan mentünk el még pár hete a lányokkal ruhát keresni, de valahogy még most is azt érzem, hogy nem vagyok benne tökéletes. Anyu azzal tömi a fejem, hogy ez nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felnőttem és belépek a nagybetűs ÉLETBE.
- Még mindig olyan dagi vagyok ebben a ruhában!- nyafogtam és simitgattam a hasamnál.
- Fejezd be, nem vagy az és ha ennyire zavar akkor hordj fűzőt!- szemét forgatva nézett rám anyám. Na persze ő könnyen mondja a bő de mégis elegáns ruhájában.
- Siessetek lányok a fiúk már kész vannak és hamarosan kezdünk!- a maradék dolgokat és kellékeket felvettük, majd a megbeszélt sorba beálltunk a párunk mellé. Én az osztály rosszfiúját kaptam. Harry maga az önzőség és a pokol. Eléggé nagy hírnévre tett szert az iskolában. Nőcsábász, verekedős és még rendőrségi ügye is volt. Azért lettem vele mert az osztályban szinte mindenki a pasijával jött vagy féltek Harry-től, ezért én elválaltam. A próbák alatt nem volt agresszív és semmi olyat nem csinált ami fájt volna bárkinek is. Csendben tűrte és végezte a dolgokat.
- Felkészültél?- sugom neki. Rámkapja zöld szemeit és tetőtöl-talpig végignéz rajtam.
- Igen csinos vagy Zsani! Kiemeli a tökéletes alakodat!- gödröcskés mosolya villan fel, amiért minden lány elolvad. Rettentő ritka pillanat, ismétlem rettentő ritka pillanat következett. Én is elolvadtam most tőle. A zakó és ő egyszerűen perfect volt.
- Te is igen elegáns vagy Harry! Kiemeli a jobb énedet!- átfogalmazva mondatait halmozom el dícséretemmel.
- Köszönöm hölgyem! Szabad?- kérdezi és kezét nyújtja mikor meghallja a felcsendülő zenét. A bevonuló zenét. A bál kezdetét. És ettől a zenétől kezdődik a másik életem.
- Természetesen Uram!- halkan felkuncogott majd megfogtam kezét és kivezetett. Az egész tánc alatt egyszer sem szakítottuk el egymásról a tekintetünket. Az egész este pedig azzal zárult, hogy közösen elmentünk bulizni. Több feles és whisky után mindenki ki volt ütve. Semmi nem vette el a kedvünket, minden baromságon csak nevetni tudtunk, megvolt adva a hangulat.
- Még egy kört, de ebből az újból kérek szépen!- intek a pultosnak.
- Köszii!- vette el Harry a piámat.
- Hé csodabogár az az enyém lett volna! Hallod köpöd ki! Valami új cucc és megakartam kóstolni.- böködöm mellkasánál fogva őt. Megfogja kezemet és hátra vezet a wc-k felé. Megmarkolja derekamat és kicsit sem gyengén a falnak szorít.
- Érezni akarod az ízét? Hmmm- lehelete nyakamat csiklandozza, ahogyan orrát fel-le húzogatja rajta. Nyöszörögtem érintései alatt. Testemet az alkohol befolyásolta így nem tudtam gondolkodni.
- Igen érezni!- szempilláim alól néztem fel rá.
- Akkor tessék!- megfogta államat és megcsókolt. Vadul falta ajkaimat, egy percre se szakadt el tőlük. Nem hezitáltam egy percet se rögtön felvettem ajkainak ritmusát. Kezeim göndör tincsei közé vezettem ezzel őt mégjobban felhergelve. Kivágta a mosdó ajtaját és betolt rajta. Durván nekilökött a csempének nem habozva semmivel. Igaza volt éreztem az alkoholt és bevallom igen finom volt, főleg így Harry ajkain. Elszakadtam tőle ami neki nem tetszett hiszen egy morgással reagált. Megfogta derekam és elkezdte nyakamat csókolgatni. Egy jóleső sóhaj csúszott ki a számon. Megragdtam fejét és egy szintbe hoztam az enyémmel. Alsó ajkain végignyaltam ezzel az ott maradt piát leszedve. Megmarkolta combjaim és felütetett a mosdókagylóra. Nyakamra visszatérve harapta és szívta ezzel mély nyomot hagyva a megtörtént eseményre. Levettem róla fekete pólóját. Végig néztem izmos testén, majd gyengén a tetoválásait kezdtem rajzolgatni.
- Tetszenek?- nyalt végig nyakamon mire nyögtem egyet. Kicipzározta hátul a ruhámat majd  kicsúsztatva belőle kezdte felfedezni testem minden egyes porckiáját. A kulccsontom feletti vékony bőrt megharapta, mire felszisszentem. Beférkőzött lábaim közé és lágyan combom belsejét kezdte simogatni. Teljesen megőrített ezzel a lazsálással és várakoztatással. Ennek jelét is adtam. Nadrágja gombjával kezdtem játszani majd miután szédszedtem letoltam addig ameddig tudtam.
- Milyen kis türelmetlen valaki- kezei hátamra siklottak és egy gyors mozdulattal kipattintotta a melltartómat. Kezei közé fogta melleimet és lágyan maszírozni kezdte őket. Egyik keze a jobb mellbimbómat hüvelyk és mutatóujja közé fogta majd megcsípte. Az az extázis ami a testemen söpört végig hihetetlen volt. Tetteire mélyről feltörötő nyögéseim voltak a válaszok.
- Baszki!- káromkodás szaladt ki száján- Ezt nembírom tovább!- félrehúzta tangámat majd rögtön két ujját belém vezette. Kicsit nyávogássá sikerült nyögésem, de a gyönyör egyszerűen felmart belülről. Lassan kezdte ki-be pumpálni őket. Megfogta a bugyim és egy reccsenés kiséretében a darabjait a földre ejtette. Most, hogy jobban hozzá tudodt férni mégegy ujját belém nyomta és már gyorsabb tempóban kezdte huzogatni. Leakartam nyúlni, hogy én is felfedhessem becsületességét de már megelőzött. Munkája kezdett egyre lassubb lenni én pedig az alhasamban éreztem azt az ismerős érzést ami hozni szokta a teljes gyönyört.
- Nem-nem! Nem engedlek így el!- oh, ne ha nem hagy így elmenni én felrobbanok. Kihúzta belőlem ujjait. Felnyögtem, mikor éreztem, hogy vége lett a kényeztetésnek. Annyira jó volt pedig és... Ekkor éreztem, hogy teljes hosszával belém hatolt. Hangos állatias hörgés szakadt fel torkomból. Nem várva meg, hogy megszokjam kezdett egy gyors tempóban tolni. Fejemet rögtön nyakába temettem és bele-bele harapva nyomtam el pár feljövő nyögésem. Ahogy éreztem ki-be járni férfiasságát bennem újra feltámadt alhasamban az a szorító érzés.
- H-Harry mindjárt!- vállaiba mélyesztve körmöm tudattam vele mégis mennyire közel vagyok. A teret hangosabbnál-hangosabb nyögéseink és testünk összeütközésének cuppogó hangja töltötte be.
- Engedd el Zsanett! Engedd el!- ahogy a kimondta az utolsó pár szót átadtam magam a kellemes érzésnek és szinte sikítva és hátát végigkarmolva élveztem el. Harry nem sokkal utánam szintén elment, hangját tompítva azzal, hogy beleharapott vállamba. Csendben lihegtünk és rendeztük egyenletes légzésünket. Felkaptuk ruhánk és sietős léptekkel távoztunk a klubból. Nemgondolva arra, hogy nyomot hagyunk magunk után.
~A buli másnapján~
A suliba fáradtan gyalogoltam. Majd megőrültem a fájdalomtól. Szét akartam egyszerűen szakadni belűlről.
- Hát veled mégis mi történt?- nevetés csapta meg füleimet. Kis Göndörke jött felém kezében egy  ajándékzacskóval.
- Nemtudom szétmegy a fejem plusz kurvára fáj a lenti tájékom.- pirultam el amiért elmondtam neki bajomat.
- Tessék ez a Tied!- nyújtja nekem a csomagot.
- Aztán mégis miért? Tudtommal nincs se szülinapom, se névnapom!- nagyra nyitott szemekkel nézek rá.
- Tudom, de ez csak egy kis kárpótlás és bocsánat!- belekukkantottam és hirtelen teljesen lefagytam. Egy vörös tanga pillantott vissza rám.
- E-ez mi?? De..hogy és mivan???- hebegtem-habogtam összevissza.
- Tetszik mikor ilyen vad vagy és sexy! Jó volt a tegnap este Zsanett. Többször csinálhatnánk ilyet.- és ekkor beugrott. Tegnap a buliban annyit piáltam, hogy lefeküdtem Harryvel. De ő..miért emlékszik erre ilyen pontosan? Nem lehet!
- Harry te józan voltál amikor lefeküdtünk??
- Hmm, lehetséges! Na gyere mert elkésünk első óráról.- kezeinket összekulcsolva indult meg a bejárat felé. Ez volt az a perc amikor beleszerettem a megtestesült gonoszba. Harry Styles-ba.

2015. január 20., kedd

Mindig is erre vártam! (Louis)

Sziasztok! :3
Itt a rendelt rész! Kedves Lorette Tomlinson részére :) Remélem tetszik! Nemtudom, hogy a hosszúsága megfelel-e de megtettem mindent ^^ Remélem azért érted majd és nem lett túl bonyolult o.o
                                                                                       xoxoWorldDream


Több hónap eltelt mióta utoljára láttam. Elköltöztek a városból. Nem találkoztam vele mióta szó nélkül egy "bocs"-t belökve lelépett, majd másnap üresen várt a házuk. Életemben szerintem akkor sírtam a legjobban. Elvesztettem és nem hívott, keresett. Elfelejtett, ebben biztos vagyok. Semmi jelet nem adott magáról egy ideig....
~ Még több hónappal később ~
- Lorette leveled érkezett valami Troy-tól. Nem bontottam ki, gondolom valami titkos hódoló.- kis táncot lejtve anyám jön, bocsánat robban be a szobámba. Arcán egy hatalmas vigyor és előre érzem, hogy cukkolni fog.
- Mikor jött?- nem néztem fel, csak bámultam lefelé a tankönyvembe.
- Délután hozta a postáás!
- Ne! Csak dalra ne fakadj! Anya ez csak egy levél! Miért olyan nagy cucc ha a lányod egy levelet kap? Te nem szoktál?- nyafogok. Kiakadok ha pici ként kezel engem, olyan lenéző és alacsonyító. Vagy nem is tudom már, nem találok rá megfelelő szót.
- De szoktam csak nem szerelmes levelet! Jaj de ne dumáljunk! Bontsd ki, vagyis olvasd el! Én lent leszek és csinálom a vacsit, majd szólok ha kész!- tapsolt egyet és lement a konyhába. Eszem megáll. Csak nekem van ilyen anyukám vagy másnak is? Mindegy! Egy sima kis boríték volt, semmi olyan jellegű dolog sem volt rajta ami utalt volna a feladóra. Csak a neve egy pár eléggé elolvashatatlan betűvel. "Troy". Ennyi és itt be is telt a külseje. Kivettem egy ollót a tolltartómból és feltéptem vele a papírt. Benne egy levél volt szintén eléggé elolvashatatlan betűkkel, de belekezdtem.
"Kedves Lorette!
Nagyon rég vártam már erre a pillanatra, hogy újra írhassak neked. Nem volt időm a munka, egyetem és a családi gondok mellett. Várom már, hogy viszont láthassalak és legalább egy napot veled lehetek. Minnél hamarabb leszeretném beszélni veled a találkozás időpontját. Nemtudom, hogy leesett-e, hogy ki vagyok, de amint meglátsz lehet, hogy rájössz. Sőt egészen biztos.
Legyél jó és vigyázz magadra!
Sok puszi, Troy!" - sok puszi??? De ki ez? És mi az, hogy újra szeretne velem találkozni? Nem is ismerek Troy-t! Hangosan felsóhajtok. Egy remény vesztett ügy. Ledobom az asztalra a borítékot ami keresztül csúszik rajta majd a végében földet ér. Nemtudom ki lehet ez, de nagyon bekattant. Titkos hódoló, na persze, max kukkoló. Tekintetem a földön heverő papír vonzza. Lenyúlok érte majd megfordítom és a hátulján egy kisseb tartó volt. Csodálkoztam. Dubla lap? A rajta levő rgasztószalag csíkot leszedtem majd egy kis eléggé férfi parfümtől illatozó kék szivecske volt benne. Ez az illat annyira ismerős volt. Louis jutott róla eszembe. A kedvem azonnal rosszabb lett ahogy megint rágondoltam. A kék szemei, a dús barna haja és a nagy répa imádata, a sok bolond és értelmetlen vicce amin ha még nem is tudtam de nevettem és az, hogy mennyire szerettem minden értelemben, még most is. Akaratlanul is egy könycsepp folyt végig arcomon és csöppent a szívre. Kibámultam az ablakomon és a szemben lévő házat kezdtem nézni. Az volt az ő házuk és az ablaka pont az enyémmel szemben volt. Sokszor éjszaka kiültünk a tetőre ami az ablakom alatt húzódott és csak néztük a csillagokat. Ha bármi bajunk, óhajunk volt vagy esetleg szerelmi ügy rögtön összehívtuk a kupaktanácsot és megvitattuk az eseményeket. Na ez az ami hiányzik a mostani életemből. Miután a suliba visszamentem a tragédia után, senkit nem engettem ennyire közel magamhoz. Senki nem pótolhajta őt. Elolvastam az írást amin csak megint a cifra írás volt található. "London, Dover St 15. Ha akarod válaszod küld el erre a címre. Remélem kapok"- és egy mosolygós fej. Kitéptem a füzetemből egy papírt és amilyen gyorsan csak tudtam írtam neki. Na persze, iskolai hódoló, hát eléggé messziről.
" Kedves Troy! Megkaptam leveled! A választ természetesen megkapod. Azt mondtad szeretnél velem találkozni, amint látom Londonban élsz én pedig eléggé messze tőled, szóval nemtudom, hogy gondoltad. Remélem erről értesülök majd és várom leveled. Lorette"- félbehajtottam, kerestem egy üres borítékot és lezártam. Lerohantam a lépcsőn és felkaptam cipőm, kabátom.
- Majd jövök elmentem a postára!- kiabáltam be a konyhába.
- Héé Lorette! LORETTE!- vállamat rázták majd nagyokat pislogva kinyitottam szemem. Mi a? Rápillantottam zargatomra aki kedves barátom volt Louis.
- Mi baj van?- megdörzsöltem szemeim és fejemre húztam édes takarómat.
- Csipkerózsika megígérted, hogy ma eljössz vele futni.- felemelte a takaróm és bemászott mellém. Pici puszit nyomott számra és átfogta derekam. Az ilyen dolgokat mindig olyan hirtelen csinálja, hogy reagálni sincs időm. A gyomrom le-fel kezdett liftezni és az eddig alvó és nyugodt lepkéim most életre keltek. Végre betudom vallani magamnak, hogy beleszerettem a legjobb barátomba. De az érzés sose lesz viszonzott, hiszen ott van neki Mixi akit én nagyon nem csípek, de miatta kijövök vele. Csakis Lou miatt, semmi más miatt nem!
- Hány óra?
- Fél 5! Tudod 2-re beszéltük, de anyud mondta, hogy bealudtál.- hajammal kezdett szórakozni. Tekergette, csavargatta, eltűrte, összekócolta. Sóhajtottam egyet. Miért aludtam én be?
- Miért nem mentél el Mixi-vel?- összetapadt hajába beletúrtam így kisimítva a  csomós tincseket.
- Először is aucs, másodszor pedig Mixi nem ér rá..öhm más dolga van! De figyelj felejtsük el a futást! Gyere, átugrunk hozzám a szomszédba keresünk valami jó filmet aztán pedig felavatjuk az új lejátszód! Na mit szólsz? Ha már ilyen lusta vagy- beleboxoltam vállába mire ő csak nevetni kezdett. Kimásztam az ágyból és amíg ő elterült elkezdtem öltözni. Átsiettünk hozzá és felmentünk a szobájába.
- Keress valamit én nézek valami innit meg kaját ha van!- elkezdtem átnézni a több mint 6 köteg filmet. Hát ez eltart egy darabig, gondoltam. Unalmasabbnál-unalmasabbak vagy esteleg olyanokat találtam csak amik nem érdekelnek. Aztán a szemem megakadt az Eleven Testek című filmen. Ezt mindig is megakartam nézni. Mikor kiléptem a szobája ajtaján az egész ház sötétbe volt burkolva.
- Lou elment az áram vagy csak te szórakozol?- lelépkedtem a nappaliba, de még mindig semmi válasz nem érkezett. A konyhából egy zajt hallottam így arra felé mentem óvatosan megfontoltan. Mikor pedig beértem szám tátva maradt és a cd a kezemből a földre esett. Az asztal szépen megterítve rajta ennivalóval és egy szál rózsával. Reagálásom láttán felkuncogott és elém lépett.
- Ugye nem sokkoltalak le?
- E-ez..de Lou mégis miért?- a sötétben szemeit kerestem amik igen hamar találkoztak az enyémmel.
- Mert mondjuk elakarok valami fontosat mondani neked?- nem szólaltam meg, csak csendben hallgattam- Tudod Lorette nemtudom mennyire vetted az apró jeleket amiket küldtem! De mindig is vártam arra, hogy megtudjam te mégis mit gondolsz a kettőnk kapcsolatáról! Ezért szeretném megkérdezni tőled hogy...szeretsz engem úgy mint egy szerelmet vagy csak barátként tekintesz rám? Mert csakhogy tudd én régebb óta elakartam mondani neked, hogy szeretlek és...- nem hagytam neki, hogy befejezze mondanivalóját. Megfogtam a fejét majd ajkaimmal bekebeleztem az övét és nyelvét egy táncra hívtam. Egyátalán nem ellenkezett és ettől mégjobban örültem.
- Szeretlek, szeretlek!- homlokom az övének döntöttem.- De mi lesz Mixivel?
- Mixivel már azóta nem járok mióta rájöttem, hogy Téged szeretlek és nekem senki más nem kell csak Te!
- Ennek örülök Tory!- felkuncogtam amiért kimondtam.
- Troy. Hm, hát ezt is megtudtad.
- Nem megtudtam, hanem megálmodtam! De a legjobb a mai napban, hogy az enyém lettél!- ezek után pedig a nappalinkban a kanapén összekuporodva és melegedve filmeztünk, amiközben elcsattant azért egy jó néhány csók.
 

2015. január 19., hétfő

Indító történet!- Más tanár nem is kell...

Sziasztok! Ezt nektek küldöm és remélem valakinek teljeseül is kevés sikerrel :DDD Akkor legyen egy indító történet és meglátjuk mi lesz! :DD
                                                                    xoxoWorldDream




"Right now
I wish you were here with me
Cause right now
Everything is new to me.
You know I can't fight the feeling.
And every night I feel it.
Right now
I wish you were here with me."- énekeltem el kedvenc dalom egy részét gitár kísérettel.
- Fantasztikus! Bravó-bravó!-a zenetanár és az osztály őrült tapsviharba kezd. Nagy megtiszteltetés velük lenni. Se kritizálás se semmi rossz megjegyzés, csak az őrült kis közönség.
- A számról pedig eszembe jutott valami! Kedves (T/N) megérkezett a leveled a Londoni tanárodtól! Bontsd ki!- kezében a boríték, rajta a nevemmel és benne a válasszal. Mindenki csillogó szemekkel bűvölte a kezem, hogy bontsam ki. Jobban izgultak mint én. Feltéptem a szélét és végig futtattam kezem a papírokon, majd kivettem és elolvastam.
- Hangosan! Kíváncsiak vagyunk!- szólalt fel Dia.
- Jólvan..legyen!-megköszörültem torkom és belekezdtem.
- " Kedves (T/N)! Az eredményeid és teljesítményed alapján szeretném ha eljönnél Londonba, hogy megnézhessem élőben is a tehetséged. Amint eldöntöttem a látottak alapján a véleményem rögötön szólni fogok neked! A borítékban találsz egy repülő jegyet és egy cetlit rajta a címmel ahova jönnöd kellene! Remélem hamarosan találkozunk! "- akadozva olvastam el a cifra írást. Kivettem a repülőjegyeket amik holnapra szóltak. Na persze, fogadjunk, hogy késve adta oda a levelet a tanárnő.
- Na akkor irány haza és minden holmidat összekell csomagolni- ujjonga ugrándozott Dia. Uramisten mire válalkoztam.
~Másnap~
 A repülő térre igyekezve anyám mindent vagy hússzor elmondott. Kijelentette, hogy a bátyám/nővérem ott vár majd leszállásnál engem és visz el a címre, sőt, még azt is megvárja, hogy mikor végzek elkísér majd minket a tanárral mert kíváncsi rá. 
- Jó anyu megértettem! Szeretlek, de ha nem engedsz el most akkor lekésem a gépem és nem teljesül az álmom!- kiskutya szemeimet bevetettem, hogy végre szabadulhassak és elmenjek a géphez.
- Jólvan menj csak, de még valami!- monoton visszafordultam felé kíváncsi tekintetekkel.
- Vigyázz magadra Kincsem!- nem akartam bunkó lenni, főleg nem egy ilyen után ezért szorosan magamhoz öleltem.
- Kérjük Kedves utasainkat, hogy a Londonba tartó jármű hamarosan indul. Foglaják el szíves helyüket és várjanak türelemmel!- kis táskám megfogva megkerestem azt a folyosót ami a csekkoláshoz visz majd felszáltam a gépre és vártam, hogy megérkezzem. Felszállás után egyszerűen mesés volt ahogyan lenéztem és alattam csak a felhők birodalma tártult szemem elé. Mindig a film jut eszembe. Felhők fölött 3 méterrel. Felkuncogtam gondolatom hallatán. Betettem a fülhallgatót és elkezdtem azokat a számokat lejátszani amit előfogok adni a "felvételimen". A tájat bámulva és a zenét hallgatva aludtam el. Remélem minden sikerül.
Egy sstewardess ébresztett fel engem és figyelmeztetett, hogy kapcsoljam be magam mert landolunk. Areptérről kilépve London gyönyörűsége fogadott. Sok volt a rohano ember de még így is ámulta ejtett. Mostmár értem miért költözött ki ide a bátyám/nővérem a barátnőjéhez/barátjához.
- Héé szia (T/N)! De rég láttaalak!- vigyorgott. Tudom mármi hiányzott nekem. Egy szerető testvér aki kedvemre idegesíthet. Jeee.
- Én is rég láttalak! Te hiányoztál az életemből- Az a bolond vigyor amit az arcára varázsoltam ezzel az egy mondattal, hát felejthetetlen lesz.
- Na gyerünk elviszlek aztán meglátjuk milesz. A nagy kocsijába behuppantunk és pedig bediktáltam neki a címet a kis papírról  , majd London utcáin átszáguldva érkeztünk meg. Most, hogy már csak pár méterre voltam attól, hogy teljesüljön az álmom és felfedezzenek lesokkoltam. Vissza akartam menni Magyarországra és csak otthon lenni, várni. Csak magamnak zenélni. Az üveg kopogása szakította meg gondolatom. Kimásztam az autóból és robotos, lassú léptekkel mentünk a studió terem felé. Az információs pultnál megálltunk és vártuk a tanárom.
- Igen-igen! Persze..megértettem...rendben...megcsinálom..most leteszem mert érkezik az új kisdiákom..jójó..na hello!- napszemüveges, baseball sapkás srác sietett felénk. Nagyot nyeltem ijedtemben. Ilyen..fiatal..lenne? Kezemben a gitártokom fogantyúját jobban kezdtem szorítani ahogy szemben találtam magam vele.
- Bocsánatot kérek ha már rég óta várnak rám, csak otthon drámák! Nem bírnak a fiatalok!- levette a felesleges cuccait ezzel feltárva nekem ŐT. Nagy betűkkel mondom. Mivel kit látnak szemeim?
- Beszeretnék mutatkozni! Niall Horan vagyok! Gyertek elkísérlek a terembe ahol megnézem mégis mit tudsz!- elindult a folyosó egyik oldala felé, de nekem a lábaim földbe gyökereztek. Egy tapodtad se mozdultam korábbi helyzetemből. Oké, hogy imádom a bandát és oké, hogy csak 18 vagyok és oké, hogy énekel meg gitározok, de ez nem oké. Fejemet megráztam és pár másodpercre lehunytam szemem. Mélyeket lélegeztem és csitítottam a belső énem. Ő csak ő, nincs gond. Lassan talpaim felemelkedtek és utána indultam.
- Gyere foglalj helyet és készülj fel! Kíváncsi vagyok mit mutatsz nekem ma! Leültem, elővettem gitárom és a jól betanult sorrendbe elkezdtem neki előadni a saját dalaikat. Ez de ciki.
- " The story of my life (the story of, the story of)
The story of my life"- utolsó hangok, majd elcsendesedtem.
- Hát..Kedves (T/N)! Ez, hogy is fogalmazzak egyszerűen gyönyörű volt. Én elfogadlak diákomnak. Tehetséges vagy és lehet belőled még valami.- tágra nyílt pupilákkal meredtem rá. Ezt nem hiszem el. Valaki csípjen meg, fel akarok ébredni.
- Wii! Köszönöm, köszönöm,köszönöm- a székről felpattanva rohantam oda és öleltem meg. A súlyunktól és a lendülettől hátravágodott a székkel és felborultunk, de még ez se akadályozta meg, hogy ne fejezzem ki neki a köszönetem.
- Nincs mit!- meglepett a viszont ölelés de jó volt a karjaiban lenni, és most nem úgy gondoltam rá mint egy sztárra, hanem mint egy normális emberre akinek van saját élete. Eddig se voltam egy nagy sikítózó és sírórohamot kapó típus ha valahol megláttam őket, csak egy csendben szerető.
~Hónapokkal, de lehet, hogy évekkel később~
- Minden menni fog! Nyugi, csak gondolj arra amit mondtam. Nem kell félni, túl leszel rajta és ügyes leszel.- a színpad szélén ugráltam és hallgattam Niall bíztató szavait. Szinte minden napot együtt töltöttünk ezekben az időkben. Egy percig se hagyott nyugton, keményen tanított és egy szerinte nagyon tehetséges ember lettem, meg az eddigieknél is. Sok bukáson estem át amilyekbe ha ő nem lett volna melettem akkor már rég beleroppantam volna.
- Az est utolsó előadója : (T/N)!- taps majd fellépkedtem. A kitett széken helyet foglaltam. A közönség érdeklődően figyelte, hogy mit adok elő és várták, hogy kezdjek. Megpengettem a gitárt majd elkezdtem. A fejemben a szöveg volt és koncentráltam. Mindet amit mondott megtettem. Előadásom befejeztével tapsvihar és fütyülés hangja lepte el a termet. Örömkönnyen száguldottak és folytak le arcomon. Ezen is túl vagyok és ha minden jól alakul, akkor nem bukom el. Lerohantam a színpadról és megvitattam az érzéseim Niallal. Egész idő alatt figyelt és sugározta az energiát, amiért én nagyon hálás vagyok neki.
- Kérjük a versenyzőket, hogy fáradjanak fel a színpadra! Megkezdjük a díjátadót!- az aki ezt megnyeri ajánlást kap az egyik céghez és sztárt csinálnak belőle. Kiálltam a többiekkel együtt és vártuk. Fülemben a dobogott a szívem és így elnyomta a környezetem hangjait. A második és harmadik helyet se ütöttem meg. Itt estem szét...első nem leszek.
- Az est nyertes, aki elviszí a főnyereményt! A zsűri szavazat és a közönség szavazat alapján is a legtöbb pontszámot elérte....- kinyitotta a borítékot majd...- (T/N).
Egyszerűen nem hittem a fülemnek. Nyertem..én nyertem. Átvettem a nyereményem majd elém rakták a mikrofont.
- Köszönöm mindenkinek aki rám szavazott a mai estén! Egy álmom vál valór ezzel! Valamint külön szeretnék köszönetet mondani az én tanáromnak! Nélküle nem lennék itt!- taps majd elköszöntünk és levonoltunk. A külön kis öltözőmbe rohantam amint leértem.
- Annyira köszönöm Niall! Tényleg ha nem lennél most itt velem egyszerűen nemtudom, nem tartanék itt! Szívből hálás vagyok!- szememet a könnyek szúrták..örömkönnyen, melyeknek utat is engedtem.
- Én köszönöm, hogy ilyen voltál velem és nagyon gratulálok neked!- fejemet megemeltem, hogy ránézhessek. Kék íriszei csillogtak és megbűvöltek. Kezét állam alá vezette, amit gyengén megemelt majd ajkait óvatosan az enyémhez érintette ezzel egy puha csókba hívva őket. Az együtt töltött idő alatt sokszor elszorakoztam az ilyen dolgokkal, de most valós volt számomra. Ajkaink elváltak egymástól majd édes mosolya borította be arcát.
- Mostmár tudom mi hiányzott az életemből!
- Micsoda?- kérdezek rá.
- Te!- majd újra óvatos csókot adott.

2015. január 8., csütörtök

Kezdjük!! :D

Na sziasztok!
Azért nyitottam meg ezt a blogom is mert bartánőm nyagatott, hogy húúú de jó a fantáziám hát akkor csináljak egy ilyen blogot!! Csináltam :DD
Rendelés menetét pedig majd elmondom :))
Üdvözöllek itt idegen! :)